"...ahol az Úr Lelke, ott a szabadság" (2Kor 3,17)
Egyik nyáron egy farmon dolgoztam, ahol több száz csirke mellett két
lúdra is vigyáztam. Fred és Frank - így hívták a ludakat - a csirkék
között nőttek fel egy kis ólban, és ugyanazt ették, mint a csibék.
Egy napon úgy döntöttem, elviszem a libákat a közeli mesterséges tóhoz, és ott szabadon engedem őket. Nem mondhatnám, hogy túlságosan együttműködők voltak, amikor megpróbáltam őket kiterelni az ólból.
Fred és Frank csakúgy taposta a vizet és csapkodott a szárnyával.
Életükben először élvezhették a tóban annak a szabadságát, hogy libának születtek, nem csirkének. Mégis, annak ellenére, hogy szabadon
lubickolhattak, nem tudtak a csirkék hívogató hangjának ellenállni.
Kétségbeesett gágogással próbáltak visszatalálni a szűkös csirkeólba.
Hiába vittem őket a tóhoz, visszamentek a csirkék ismerős világába.
Néha én magam is olyan vagyok, mint Fred és Frank. Talán többünkkel
előfordult, hogy megpróbáltuk igénybe venni az Isten által kínált
szabadságot, de a múltunkból valami visszatartott. Isten biztat, hogy
higgyük el, ő már kinyitotta az ajtót, és igazi szabadságot és
megbocsátást kínál. Isten örömét leli abban, ha élünk az általa
felkínált szabadsággal.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése